Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Az egyház küldetésének teljesítésében mindig különösen fontosnak tartotta a családok szolgálatát.
A házasságot egy külön szentséggel áldotta meg Urunk, és a házaspárok gyermekáldásról beszéltek. Családdá akkor vált igazán a közösség, amikor megérkezett az első gyermek, Isten ajándéka, Isten áldása.
A család élete ettől a perctől megváltozik: a központba a gyermek kerül, aki szüleire szorul, az ő szeretetük, áldozatvállalásuk feltétele életben maradásának, felnövekedésének, személyisége kibontakozásának.
A család feladata az is, hogy gondoskodjon a gyermek korának megfelelő oktatásáról. Nem csak a törvények, de a gyermek joga is megköveteli ezt. Törődni kell testi, lelki, és szellemi fejlődésének biztosításával, és természetesen hitbeni növekedésével is. Ez is a gyermek jogai közé tartozik. Ennek a teljes emberré való fejlődésnek a biztosítása, a feltételek megteremtése a szülők elsődleges kötelessége és feladata. Ezt ígérték meg a kereszteléskor, és erre kötelezi őket a természetbe írt törvény is, mely minden emberre nézve kötelező.
Egyházmegyénk a szülők segítségére siet, amikor keresztény szellemiségben műkődő oktatási, nevelési intézményeket tart fenn. Ezért működnek óvodáink, általános és középiskoláink.
Ezekben az intézményekben alapos oktatási munka folyik, melyről bizonyság a különböző tanulmányi versenyeken elért jó helyezések, a végzős növendékek továbbtanulási aránya.
De természetesen családi példára épülő komoly nevelés is folyik intézményeinkben, ezzel is biztosítva a gyermek jogát a jólneveltséghez. Aki belép iskoláinkba, ott jókedvű, eleven, vidám, de jól nevelt és udvariasan viselkedő gyerekeket, fiatalokat talál.
Az magától értetődő, hogy ezekben az intézményekben katolikus szellem van jelen: Isten és a felebarát, a másik ember szeretete és megbecsülése. Természetes az a lelki-szellemi közeg, ami szinte tapintható. Ezekre az erényekre szüksége van társadalmunknak, az egész emberiségnek. Ezek hiányától mennyit szenvedünk, látjuk hogyan durvul el közéletünk, mennyi fájdalmat hoz magával a becsületesség hiánya. Nem állandó imádsággal érjük el ezt, de azzal a szeretetteljes légkörrel, melyben megtapasztalható lesz Isten jelenléte, és a hitoktatással, melyet jól felkészült, a gyermekeket szerető, a pedagógiában jártas hitoktató atyák és világi munkatársak végeznek.
A keresztény szülőnek feladata, hogy gondoskodjék gyermeke neveléséről: legyen a gyermek tehetsége kibontakoztatva, legyen jelleme kiművelt és legyen lelkének kincse, megélt hite és vallása. Erről a kötelezettségről számot is kell adnia a szülőnek Isten előtt, de a társadalom, és talán egyszer saját gyermeke előtt is. Sok családban talán a korábbi körülmények miatt hiányosak a vallási ismeretek, de érzik azok fontosságát. Az ilyen családból származó gyermekek számára is nyitva állnak iskoláink kapui.
Teljék minden szülőnek kedve gyermeke fejlődésében, kedvességében, és a gyermekek növedjenek Isten és ember előtt korban, bölcsességben, és ezeket az értékeket építsék magukba a családi példa és a felelősséggel választott iskola tanító-nevelő munkája nyomán.
Ennek a felelősségnek teljesítésében akarnak katolikus intézményeink a családok segítségére lenni. Szeretettel és bizalommal ajánlom óvodáinkat, általános és középiskoláinkat családjaink figyelmébe. Hiszem, hogy az intézmények igazolni fogják: jól döntöttek, érdemesek voltak a megelőlegezett bizalomra.
Spányi Antal
megyés püspök