Letölthető ide kattintva >

Szent Erzsébet Római Katolikus Általános Iskola

Mór

PEDAGÓGIAI PROGRAM

 

 2020

Tartalomjegyzék

BEVEZETŐ 

1. Az iskola küldetésnyilatkozata…………………………………………………… 5
2. A Pedagógiai Program törvényi háttere……………………………………….. 5

I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei……………………………………………………………………7

I.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai…………………………… 9

I.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai…………………….. 12

I.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai……….. 18

I.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok………. 20

I.6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok……………22

I.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok…………… 24

I.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai…………… 30

I.9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység…………………………………………………………………………………………. 32

a. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek……………………. 32

b. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program.. 33

c. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység…………………… 35

d. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása……..36

I.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje… 38

I.11. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel…… 39

I.12. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata ……………………… 41

I.13. A tanulók felvételének, átvételének szabályai…………………………… 42

I.14. Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai
terv…………………………………………………………………… 43

I.15. A sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékossági típusához és
fokához igazodó fejlesztő program………………………………………….. 45

 

II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

II.1. A választott kerettanterv megnevezése……………………………………. 47

II.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám, a kötelező, a kötelezően választandó tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma……….. 48
a. A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések…………………………………………………………………………………………. 48
b. Az intézmény rendelkezésére álló heti óratervi számok…………….. 49
c. Az intézmény évfolyamonkénti heti óraterve…………………………… 51

II.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei…………………………………………………………………………………………. 56

II.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai  feladatok helyi megvalósítása……………………………………………………………………… 57

II.5. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja……………….. 59

II.6. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai…………………… 60

II.7. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei…………………………………………… 61

II.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 65

II.9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismertetése…………………………………………………. 65

II.10. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei, programjai, tevékenységei……………………………………………………………………… 66

II.11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések…………………. 69

II.12. A tanuló jutalmazásával összefüggő elvek…………………………….. 71

II.13. Az iskolaváltás, a tanulók átvételének szabályai…………………….. 72

II.14. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, témanapok, témahetek, projektoktatás…………………………………………………….. 72

II.15. Az iskolai beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje…      73

II.16. Az otthoni, iskolaotthonos, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai………………… 76

II.17. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei…………………….. 77

II.18. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek…………………………………………………………………………………………. 77

II.19. A Pedagógiai Program érvényessége, módosítása, nyilvánossága 78

 

Bevezető

 

1. Az iskola küldetésnyilatkozata

A katolikus keresztény hitből fakadó pedagógia: Isten kegyelmének erejét és az emberiség évezredes pedagógiai tapasztalatát fölhasználva, a teljes ember igazi értelemben vett boldogságát szolgálja, a jézusi szeretet közvetítésével.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Korszerű körülmények között közvetítjük a hagyományos, keresztény értékeket. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. A nevelés a nevelő és a tanuló személyes kapcsolata, melynek alapja a bizalom. Ebben a kapcsolatban a tanuló fejlődik, de a nevelő személyisége is gazdagodik.

Munkánk során figyelünk Loyolai Szent Ignác szavaira:

„Úgy dolgozz, mintha minden Rajtad múlna, de úgy bízz Istenben, mintha minden Rajta múlna.”

 

2. A Pedagógiai Program törvényi háttere

1. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

 

2. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

 

3. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

 

4. 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

 

5. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

 

6. 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról

 

7. 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

 

8. 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról

 

9. 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

 

10. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

 

11. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak jogállásáról

 

12. évi CXXXIII. törvény a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról

 

13. 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet a köznevelés szabályozására vonatkozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról

 

14. évi LXXX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

 

15. 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

 

 

 

 

 

I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

1. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei

A katolikus iskola nevelésének alapja és középpontja maga Jézus Krisztus.

A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és a körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára.

„ A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.”

„A katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.” (Kat. Isk.) A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra.

A Szent Erzsébet Római Katolikus Általános Iskolában tanító pedagógusok, mindennapi nevelő és oktató munkánkban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni:

• tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejlesztjük a tanulók alapkészségeit
• tiszteletben tartjuk a tanuló személyiségét, figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit
• diákjainkkal előre megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük
• a tanulás megszerettetése érdekében az elismerést, a dicséretet helyezzük előtérbe, arra törekedve, hogy az mindig indokolt legyen
• a nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokás-automatizmusoknak, ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet szentelünk, hiszen az erre fordított energia sokszorosan megtérül
• döntő a követelmények belátáson alapuló elfogadása, a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik
• iskolánkban olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra vonatkozó – ismereteket közlünk, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, keresztény világszemléletét, elősegítik értelmi és erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban
• minden tanuló számíthat a pedagógusok segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban
• diákjainkat arra neveljük, hogy vegyék észre, értékeljék és gyakorolják a jó (erkölcsös) cselekedetet, valamint ismerjék fel, kerüljék el, illetve segítsék megelőzni a rosszat
• az iskolai életben a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk
• a nevelés során kiindulópontként vesszük figyelembe, hogy a gyermek, mint minden ember:
• test és lélek egysége
• kibontakozó nemi karakterrel, és sajátos személyiség-jegyekkel megáldott lény, akit fejlődésében, mint egyszeri személyiséget kell segítenünk
• a felületesség minden látszata ellenére, szíve mélyéből fakad a vágy az igazi közösség után, amelyben a személyes elfogadást, az iránymutatást és a biztatást megtapasztalhatja
• a boldogságra eséllyel meghívott, ugyanakkor komoly kísértéseknek kitett lény, akinek nap mint nap megtérésre és megbocsátásra van szüksége
• családi közösségben él, amely életében pozitívumaival és hiányosságaival együtt meghatározó
• tanulóinkat megismertetjük nemzeti és egyházi kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet
• harmonikus, önmagukat és másokat megismerni, elfogadni képes személyiségeket HarHH kívánunk nevelni. Világunk látszat szabadelvűsége és szabadossága miatt mindenkit, de különösen a fogékony ifjúságot sok káros hatás éri. Ezért, az életkori sajátosságoknak megfelelően, a gyermekek figyelmét fel kell hívni:
• a globalizáció falanszter jellegére
• az erőszakkal fogyasztóvá kényszerítettség emberellenességére
• az embercsoportok közötti feszültségek esetenkénti tudatos szítására
• a természeti beavatkozások veszélyeire, a környezetrombolás haszonelvűségére
• és arra, hogy nem másságunk, hanem milyenségünk alapján ítéltetünk
• folyamatosan részt kívánunk venni lakóhelyünk életében, egyrészt a szülőkkel ápolt kapcsolatokon keresztül, másrészt a különféle városi rendezvényekbe, megmozdulásokba való bekapcsolódással
• megismertetjük tanulóinkkal az Egyház liturgikus életét, ösztönözzük őket a mindennapos egyéni- és közösségi hitéleti tevékenységben való aktív részvételre

 

 

 

I.2. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka céljai

Elsődleges célunk, hogy az iskolánkba járó gyermekeket segítsük a személyi érettség felé történő növekedésükben, általunk hiteles kiindulópontot, távlatot és kedvet kapjanak a keresztény élethez, ugyanakkor – az ehhez szükséges tantárgyi ismereteket elsajátítva – felkészüljenek arra, hogy tanulmányaikat személyi adottságaiknak, elhivatottságuknak megfelelő módon folytathassák.

A Nemzeti Alaptanterv meghatározza a köznevelés országosan érvényes általános céljait, a közvetítendő műveltség fő területeit, a köznevelés tartalmi szakaszolását, a tartalmi szakaszokban megvalósítandó fejlesztési feladatokat.

A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott közös értékek, nevelési elvek, célok és feladatok iskolánk Pedagógiai Programjában az emberi erőforrások minisztere által kiadott Kerettanterv és az intézményi sajátosságok együttes alkalmazásával valósulnak meg.

Iskolai nevelő-oktató munkánk fő célja a kulcskompetenciák fejlesztése. Az iskolai oktatás területén megfogalmazott kulcskompetenciák az alábbiak:

1. A tanulás kompetenciái
2. A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)
3. A digitális kompetenciák
4. A matematikai, gondolkodási kompetenciák
5. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák
6. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái
7. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

A kompetenciák a személyiség meghatározott funkciót szolgáló motívum- és képességrendszerek. Az egyén szintjén öt fő összetevőre bonthatjuk:

• Személyiségvonások, egyéni pszichikai-fizikai jellemzők
• Az egyén önértékelése, személyes értékrend, szociális szerepazonosulások
• Motivációk, célkitűzések
• Készségek, jártasságok
• Ismeretek, információk

 

Az oktatás tartalmi szakaszolásán átívelő általános nevelési célok:

• a tanuló felelősségvállalásának erősítése saját sorsának alakításában
  (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás)
• a testmozgás, az egészséges életmód iránti igény kialakítása
• az emberi kapcsolatokra, a barátságra való fogékonyság kialakítása,
  (önzetlenség, megértés, őszinteség, figyelmesség)
• a család tiszteletének, a szülők megbecsülésének, szeretetének kialakítása, megerősítése
• a saját egyéniség kibontakoztatási igényének kialakítása,
  (önismeret, önbecsülés, önbizalom)
• a magyar múlt és a magyar kultúra megismerése által egészséges nemzeti önbecsülés, nemzeti érzés és hazaszeretet kialakítása
• tanítványaink ösztönzése az egyházközségek életébe való aktív bekapcsolódásra

Az alsó tagozathoz kötődő nevelési célok

1-2. évfolyam:

• A gyermek fokozatos átvezetése az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe.
• Felhasználva az iskolába kerülő gyermek természetes tanulási motiváltságát, fejleszteni a megismerés és a megértés iránti érdeklődését, nyitottságát.
• Tartalmat és időt adni a gyerekeknek játékra, mozgásigényük kielégítésére.
• A tanulók egyéni fejlesztési szükségleteinek feltérképezése.
• A gyerekek közötti különbségek elfogadása és elfogadtatása.
• Kellő idő biztosítása a tanulási feladatok egyéni pszichológiai feltételeinek beéréséhez.
• Személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt adni a sikeres iskolai pályafutásra, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez.

3-4. évfolyam:

• Differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növelni a tanulói terhelést.
• Hangsúlyosabbá válnak a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok.
• A tanítási tartalmak feldolgozása együttműködésre épülő kooperatív technikákkal.
• A tanulók önismeretét és fejlődését elősegítő értékelések alkalmazása.
• Problémahelyzetekből kiinduló, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszteni a kulcskompetenciákat.
• Az ismeretszerzés korszerű forrásainak, eszközeinek használata.
• Az elemi tanulási módszerek és technikák megtanítása és gyakoroltatása.
• A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteinek rendszerbe szervezése.
• Tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszteni a gyermekekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot.
• Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
• Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség.
• A személyes bizalomra építve a keresztény magatartásminták, szokások megerősítése.
• A tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű tanulók támogatása, a szokásostól eltérő ütemű fejlődésükből adódó hátrányok csökkentése.

A felső tagozathoz kötődő nevelési célok:

5-6. évfolyam:

• A felső tagozat szervesen folytatja a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képességek fejlesztését.
• A fejlesztés alapvetően az érzékelés útján szerzett tapasztalatokra épülő integratív-képi gondolkodásra irányul.
• Hangsúlyosabbá válik az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek, a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás alapképességeinek fejlesztése.
• Előtérbe kerül a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességfejlesztés.
• A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során a tanulók önismeretének fejlesztése.
• A társadalmi környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükséges képességek továbbfejlesztés(együttműködési készség, segítőkészség, szolidaritásérzés, megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség).
• Tudatosítani a tanulókban a közösségek demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát.
• A keresztény emberkép, értékrend és világnézet tapasztalatokra és integratív-képi gondolkodásra épülő bemutatása.
• A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet, és annak nyílt megvallása. Küzdelem a magyar nyelv szépségéért, tisztaságáért.
• A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és

             közösségvállalás.

7-8. évfolyam:

• Hangsúlyossá válik az egyre összetettebb tudástartalmakkal összefüggő – már megalapozott – kompetenciák fejlesztése, bővítése, hatékonyságuk növelése.
• Előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás.
• Tisztázásra kerül az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalma és ezek egymáshoz való viszonya.
• A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra.
• Felkészülés a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.
• Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismertetése, az Európához tartozás tudatának erősítése, az emberiség közös problémáinak bemutatása.
• A tanított idegen nyelv, beszéd legalább köznapi szinten való ismerete,
  fejlesztése.
• Általában a magyarországi németek, de különösen a Móron élők történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismerése.
• A tanulók felkészítése érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően a középiskolai továbbtanulásra.
• A keresztény emberképen alapuló személyes értékrend kialakítása, etikai szituációk kritikai elemzése, értékelése.

I. 3. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka feladatai

A katolikus iskolának kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” (Kat. Isk.)

Pedagógiai munkánk során kiemelt jelentőségük van a Nemzeti Alaptanterv által megfogalmazott általános fejlesztési feladatoknak, valamint iskolánk egyházi fenntartásából fakadó sajátos feladatainknak.

 

 A nevelő-oktató munka tartalmi szakaszaihoz kötődő általános és sajátos feladataink az alsó tagozaton (1-4.évfolyam) az alábbiak:

– A tanulói énkép és önismeret fejlesztése a megfelelő szociális és állampolgári kompetencia kialakításáért. Biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes nevelői bánásmóddal kell lehetővé tenni, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, s megtalálják helyüket az iskolai közösségekben, egész életre szólóan megszeressék a tanulást.

– A hazaszeretet, a nemzeti azonosságtudat kialakítását és fejlesztését elősegíti, hogy a kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak ezen a területen. A nevelőnek minden lehetőséget fel kell használnia ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására.

– A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az a nyitottság, mely befogadóvá tesz más kultúrák – köztük a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok – hagyományai és értékei iránt. Ez nyithat utat a későbbiekben az európai identitás fejlődéséhez, az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadásához. A sikerességet segíti elő az idegen nyelv ebben a szakaszban, megfelelő pedagógiai módszerekkel és eszközökkel elkezdődő oktatása.

– A sokféle közös tanulási és szabadidős iskolai tevékenységben való részvétel – mint a szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlóterepe – kiváló lehetőséget ad az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelésre. Fejleszteni kell a tanulók veszélyhelyzeti magatartáskultúráját is, a különféle magatartási stratégiák megismertetésével és gyakoroltatásával. A nevelő kitüntetett feladata, hogy megalapozza a tanulókban a veszélyhelyzetek megelőzéséhez szükséges felelősséget, cselekvőkészséget és elkötelezettséget.

– A gyerekek gazdálkodási műveltségét alapozza meg, ha már kisiskolás korukban tisztában vannak a munka értékteremtő és létfenntartó szerepével és korosztályuknak megfelelő szinten bánni tudnak a pénzzel. Tapasztalatokat kell szerezniük a közösség vagyonának keletkezéséről és megbecsüléséről. A gazdasági nevelés fontos területe a tudatos fogyasztói szemlélet megalapozása. Ezért korán el kell kezdeni a gyerekek környezetkímélő, helyes vásárlási szokásainak alakítását, a reklámok szerepének és káros hatásainak tudatosítását, a termékek racionális kiválasztási szempontjainak megismertetését, a szükségletek kielégítésében a takarékossági szempontok jelentőségének felismertetését és gyakoroltatását.

– A kisiskolásoknak a természet értékei és problémái iránti fogékonyságának, környezetkímélő magatartásának továbbfejlesztésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak, a többféle nézőpontból történő megbeszéléseknek, értékeléseknek. A környezettudatosságra neveléshez fel kell használni a tanulók környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációkat.

– A hatékony önálló tanulási kompetencia leginkább az érdeklődés, a kíváncsiság és a sikeres feladatvégzés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás ismételt alkalmazásával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető. E tevékenységek közben kell kialakítani a későbbi – akár felnőttkori – munkavégzéshez fontos akarati, érzelmi és képességbeli összetevőket: tervezés, döntés, önellenőrzés, értékelés, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, stb. A tanulóknak szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is ki kell próbálniuk képességeiket. A tanulókkal meg kell ismertetni a tanulás korszerű eszközeit, iskolán kívüli színtereit és lehetőségeit (pl. könyvtári szolgáltatások, múzeum, színház, művelődési központ) is.

– A tanulás tanításában a nevelő fontos feladata, hogy fejlessze a tanulás belső motívumait és teremtsen lehetőséget az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében az alapvető tanulási technikák tapasztalati megismerésére, kipróbálására és aktivizálására, valamint időben kezdje el a tanulási szokásrend alakítását (pl. tanulási sorrend, időtervezés, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) mind a tanórai, mind pedig az egész napos nevelésben.

– Az iskola sok – tanórai és tanórán kívüli – lehetőséget teremt a gyermekek mozgásigényének kielégítésére és fejlesztésére, mivel ez a tanulók egészséges testi fejlődését jelentős mértékben befolyásolja. A mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett minden nap a mindennapos testnevelés mellett kellő időt biztosítunk kötetlen játékra és a szabad levegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges testi fejlődése érdekében nevelő-oktató munkánk kiterjed az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, az egészséges napirend, a test, a ruházat és a környezet ápolása iránti érdeklődés és igény felkeltésére, a kapcsolódó szokások alakítására és az ismeretek tudatosítására.

– Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások, munkakörök megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése konkrét esetek kapcsán), az attitűdformálás, a magatartási minták közvetítése a cél. A nevelés fontos, új területe a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia összetevőinek fejlesztése. Olyan személyiségvonások formálása, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. érdekérvényesítés, kockázatvállalás, kreativitás, probléma-felismerés, a tervezés és végrehajtás végigvitele, megbízhatóság, precizitás, felelősségvállalás, kitartás, újrakezdés). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.

– A lelki egészség fontos összetevője a kortárs kapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Olyan pedagógiai eljárásokat alkalmazunk, amelyek csökkentik a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást vagy a bántó indulati megnyilvánulásokat, és növelik az adott tanulócsoportban az együttműködési készséget, egymás elfogadását és segítését, a kölcsönös megbecsülést. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezéséhez, a szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtéséhez hozzátartozik, hogy a nevelőink figyelemmel kísérik a gyermekek otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthessék védő-segítő feladatukat.

– Iskolánk sajátos feladata tanulóink számára a katolikus-keresztény emberkép és értékrend bemutatása és megismertetése. Ez élő, ható személyes hitté és elkötelezett tanúságtevő magatartássá akkor válik, ha a bizalom személyiségformáló hatóerejében a nevelő a saját életgyakorlatával, örömöt és szeretetet sugárzó egyéniségével hitelesen közvetíti az evangéliumot, Jézus Krisztus örömhírét. A kisiskolás kor érzelmi-értelmi-akarati jellemzőit figyelembe véve ebben a pedagógiai szakaszban megalapozzuk a vallási ismereteket a hagyományos és modern pedagógiai eszközök (rajz, kép, film, dramatizálás) segítségével, valamint – építve a gyermekek közvetlen környezetükben (család, rokonok, osztály és templomi közösség) szerzett tapasztalataira – elősegítjük a hitélet erősítését szolgáló egyéni és közösségi életélmények megszerzését.

 A nevelő-oktató munka tartalmi szakaszaihoz kötődő általános és sajátos feladataink a felső tagozaton (5-8.évfolyam) az alábbiak:

– A személyiség fejlődését az énkép és önismeret területén azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Az erkölcsi normák és nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának.

-A tanulókkal megismertetjük népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, hazánk földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. El kell sajátítaniuk és gyakorolniuk kell azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Megalapozzuk tanulóinkban a nemzettudatot, elmélyítjük a nemzeti önismeretet.

– Tanulóinkat a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülésére neveljük. Mivel Európa a magyarság tágabb hazája, a tanulókat megismertetjük az Európai Unió kialakulásának történetével, intézmény-rendszerével, hogy diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségeikkel, és magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről.

– Az 5-8. évfolyamon a társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulókban. Olyan részképességek fejlesztését végezzük, mint a konfliktuskezelés, az együttműködés, a közéleti szerep gyakorlása, a demokratizmus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, az előítéletek elutasítása. A gazdasági nevelésünk részeként a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás-elemeket beépítettük a Helyi Tanterv tartalmaiba, valamint témahét során is megismertetjük tanulóinkkal.

     – A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy az élő természet és a társadalmak fenntartható fejlődését segítse megértetni a nevelésben. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Így a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. Tanulóinkat a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésére, gyarapítására neveljük gyakorlati tevékenységek által.

– Kiemelt fejlesztési feladatunk a tanulás tanítása, az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása. Személyre szólóan kutatjuk fel és választjuk ki a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. Felsős tanulóinknál hangsúlyosabbá válnak a gondolkodási képességek, – elsősorban az információ-átalakítás, a rendszerezés, a következtetés, és a kombináció – fejlesztése. Minden nevelőnk feladata, hogy felkeltve az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, megértésével és elsajátításával kapcsolatban. A tanulás fontos színtere és eszköze iskolánkban az iskola könyvtára és informatikai szaktanterme, digitális táblái és tananyagai, amelyek a hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik a tanulás korszerű lehetőségeivel.

– Az egészséges életvitellel kapcsolatos nevelőmunkánkkal az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatjuk. Ennek részeként nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanítjuk a gyermekeket, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. A pedagógusok felkészítik a tanulóinkat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Megismertetjük tanulóinkkal a környezetük – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Támogatást nyújtunk a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Nagy figyelmet fordítunk a felelős, örömteli párkapcsolatokra és a családi életre történő felkészítésre.

– A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célunk, hogy segítsük a tanulókat további iskola- és pályaválasztásukban. Ennek részei: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek sokoldalú megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Ma már azt is tudatosítanunk kell a tanulóinkban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Iskolánkban – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet nyújtunk a munka világáról.  A különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásával, a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztésével segítjük a pályaorientáció eredményes folyamatát. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási képességek fejlesztése.

– Iskolánk kiemelt és nehéz feladata ebben a korban a keresztény értékrend és emberkép hiteles és személyesen ható követelményként történő megfogalmazása, átadása. A tanulóinkat körülvevő társadalmi és információs (TV, Internet, stb.) környezet, de gyakran a kortárs csoportok is alapvetően gyengítik a katolikus-keresztény nevelési célkitűzéseink hatóerejét. A kisközösségek és kortársi csoportok megfelelő kialakítása és szakszerű vezetése a hittantanárok, de minden nevelő fontos feladata. A személyiségfejlődés ezen szakaszában – figyelembe véve a közösségi élet felé fordulás, a szociális érzés és a tettrekészség tényezőinek megjelenését – a keresztény életgyakorlattal kapcsolatos problémák és megoldási lehetőségek ismeretkörét bővítjük és mélyítjük szentek, tanúságtevő emberek követésre méltó életének és tetteinek bemutatásával. Figyelembe vesszük, hogy a tanulók már képesek akarati életükben a jó és a rossz differenciáltabb szemléletére és ennek alapján gyakorlatuk formálására. Nevelésükben az önnevelés és a lelkiismeret-formálás feladatának fontosságát is hangsúlyozzuk.
Gondos felkészülést, leleményességet és áldozatkész személyes nevelői állásfoglalást igényel – a kritikai gondolkodás és a serdülőkori önállósodási motívumok megjelenésének idején, – hogy a hit-ébresztés és átadás feladatában is a tanulókat értelmük gyakorlására, az összefüggések tisztázására és az igazság fölfedezésére késztessük.

I. 4. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka eszközei, eljárásai

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez.

Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályozást, jutalmazást, stb.

Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el:

• A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.).
• A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.).
• Magatartásra ható, ösztönző módszerek: ígéret, biztatás, elismerés, dicséret stb.
• A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, tanulmányút, stb.).
• A büntetés formái (szóbeli és írásbeli elmarasztalások, fegyelmi eljárás).
• A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.).

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:

 

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

 

 

	Közvetlen módszerek	Közvetett módszerek
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek	-Követelés -Gyakoroltatás -Segítségadás -Ellenőrzés -Ösztönzés -Láttatás	-A tanulói közösség tevékenységének megszervezése -Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. -Hagyományok kialakítása – Követelés – Ellenőrzés – Ösztönzés
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése	-Elbeszélés -Tények és jelenségek bemutatása -Műalkotások bemutatása -A nevelő személyes példamutatása	-A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében -A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből
3.Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)	-Magyarázat, beszélgetés -Tanulók önálló elemző munkája	-Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról – Vita

 

Nevelési céljaink akkor valósulhatnak meg, ha iskolánk végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén:

• Hitbéli ismeretből megerősödnek, vallásukat gyakorolják, és hitük szerint élnek.
• Minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás Kerettantervében meghatározott továbbhaladás feltételeinek. ( Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk Helyi Tantervében megfogalmazott követelményeknek. )
• Rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.
• Ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségekben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.
• Határozott elképzeléssel bírnak saját közelebbi és távolabbi jövőjüket és sorsukat illetően.

I. 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre.

Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt 5,14)

A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is.

Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.

Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

• A tanulók vallásos nevelése

Feladat: szilárd hitbeli ismeretek megalapozása, amelyek meghatározzák a tanulók erkölcsi nevelését. Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

• A tanulók értelmi nevelése

Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Az igazság megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

• A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése

Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

• A tanulók szociális nevelése

Feladat: A családok együttműködésével szorgalmazzuk az emberi és keresztény értékek elsajátítását.

Különös gondot fordítunk a másik iránti tisztelet és a velük való közreműködési készség kialakítására.

Kibontakoztatjuk a közösségteremtő erőt az emberek és az események megértésének kialakításával.

• A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése

Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az érzelmi visszafogottság fontossága.

• A tanulók akarati nevelése

Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.  A szeretet a jóakaratban nyilvánul meg.

• A tanulók nemzeti nevelése

Feladat: A szülőhely és a Haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti és nemzetiségi hagyományok, kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

–  A tanulók állampolgári nevelése

Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

• A tanulók munkára nevelése

Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

• A tanulók testi nevelése

Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

• A tanulók egészséges életre nevelése

Feladat: Megismertetjük a tanulókkal a rendszeres testedzés formáit. Felvilágosítjuk őket az egészséges életmódról. Óvjuk őket a káros szenvedélyektől (dohányzás, kábítószer). Oktatjuk őket a balesetmegelőzés és tűzvédelem szabályaira. Felhívjuk figyelmüket és gyakoroltatjuk a testápolás és a tisztálkodás szükséges és egészséges módját.

 

A Helyi Tantervet is magába foglaló Pedagógiai Programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást.

Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok:

• A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka.
• A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat.
• Járuljanak hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Kialakítandó személyiségjegyek:

• A helyes önértékelés, az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük
• Józan, megfontolt ítélőképesség
• A mások felé való nyitottság, befogadóképesség
• A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében
• A szelídség, a türelem, a mértékletesség
• Az alaposság, a gyakorlatiasság
• A bűnbánatra való készség, a belső csendre, elmélyülésre való igény
• Hűség Istenhez és embertársainkhoz
• Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt

Elvárásaink tanítványainktól a következők:

• Alapos, rendszeres és pontos munka
• Udvarias viselkedés, tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt
• Saját maga és társaik testi épségének, egészségének megóvása
• Megjelenése és személyes környezete legyen tiszta, ápolt, gondozott
• A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése
• Öntevékeny, aktív részvétel a tanulásban
• Részvétel a vallásuknak megfelelő egyházi programokban
• A Házirend felelős betartása

I. 6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés – az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testnevelés, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása és fenntartása, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása.

Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola

• minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást
• együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen
• egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal
• kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének

Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

 

Az egészségnevelés színterei:

Az élő szervezet működését tekintve fontos tanóra a biológia, ahol az emberi test részeiről, feladatairól, a betegségek okairól szerezhetnek információkat.

A földrajz tantárgy keretében az ember környezete, annak alakítása, a környezetvédelem és annak emberre gyakorolt hatása jelenik meg. A természettel harmóniában élő ember test-lelki egészsége közötti összefüggés ma már egyértelmű.

A testnevelés tanórákon az életkornak, fizikai fejlettségnek a felépítését, megerősödését szolgálhatják, valamint igényt alakítanak ki az iránt, hogy a testmozgás az élet állandó és szerves része legyen.

Kémia órákon elsősorban az egészségkárosító anyagokkal, vegyszerekkel ismerkednek meg, különös hangsúllyal a káros szenvedélyeket okozó szerek hatóanyagaira és hatásmechanizmusára (nikotin, alkohol, drogok).

Legmarkánsabban azonban a komplex egészségnevelés az osztályfőnöki órákon jelenik meg. Ebben az órakeretben ismertetett témák:

• egészség, életmód szerepe, serdülőkor jellemzői, társas kapcsolatok, káros

szenvedélyek;

• társadalom, csoportok, család, kortársak – mindezek hatása az életmódra;
• a média szerepe, reklámok, „okos” fogyasztás, társadalmi elvárások, devianciák, megfelelés az elvárásoknak;
• társadalmi együttélés szabályai, normák, eltérés az elfogadottól (táplálkozás, életmód, szexualitás, bűnözés), önismeret, pozitív gondolkodás;

I. 7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.

A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával.

Isten társas lénynek teremtette az embert. Ezért létformánk a közösség, amely  minőségileg különbözik a személyek esetleges halmazától. A közösségekben, létrejöttüktől függetlenül, sajátos rend van.

Nevelési területek: család, iskola, egyház, nemzet.

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Ezeket áthatja az Egyház által közvetített hit.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő – oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, irányítása.

Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm- a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes- személyiséggé válásig.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

 

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

 

A Pedagógiai Program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei:

• Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák
• Tanórán kívüli foglalkozások: iskolaotthonos foglalkozások, tanulószoba, szakkörök, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások

 

         A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink:

• A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.
• A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek a támogatása.
• A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével).
• A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.
• Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
• Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.

 

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

• A lelkigyakorlatok, kirándulások, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését.
• Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére.
• Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.
• A sokoldalú és változatos foglalkozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.

A séták, a kirándulások, a táborozások mélyítsék el a természet szeretetét és a környezet iránti felelősséget.

 

A közösségfejlesztés fő területei:
– tanórák
– tanórán kívüli tevékenységek
– szabadidős foglalkozások

• Tanórák

Az iskola nevelői a tanítási – tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartják.

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, a pedagógusok nevelő – oktató munkája a lehetőségekhez mérten, a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:

Az első – negyedik évfolyamon iskolaotthonos formát szervezünk.

A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

Az idegen nyelvet, a digitális kultúrát, a technika és tervezést csoportbontásban oktatjuk. Magasabb óraszámot biztosítunk a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika oktatására.

• Tanórán kívüli tevékenységek:

Hagyományőrző- és teremtő tevékenységek

Iskolánk hagyományainak kialakításában vallásos, erkölcsös nevelésre törekszik.  A mindennapi életbe beépülő lehetőségeink:

 

A tanévet közös ünnepélyes szentmisével kezdjük és fejezzük be (Veni Sancte, Te Deum).

Napi ima: a tanítás kezdetén, valamint étkezésekkor. A tanulók a pedagógussal közösen imádkoznak.

Az osztályfőnöki órákon az aktuális problémákat a szeretet és segítőkészség szellemében beszéljük meg.

Tanulóinkkal megismertetjük és gyakoroltatjuk a karitatív tevékenységet.

Megünnepeljük a nagyobb egyházi ünnepeket. Kiemelt fontosságú a Karácsony és Húsvét.

Iskolánkban kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás, a hit átadása tanítási órán kívül is. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes Istenkapcsolatra vezetése, hiszen a megtanult hittételek csak megalapozott Istenkapcsolatban nyernek életet és értelmet. Ezért a hitoktatás „alapvetően különbözik a többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazsághoz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye.” (Kat. Isk. 50.)

Ezt csak a személyes példaadással, imával és türelemmel tudjuk elérni. Mindig tekintettel vagyunk a gyermekek életkorára, és eddigi vallási műveltségükre.

A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek iskolánk életében. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakított ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, megtanítanak az egymásra való odafigyelésre.

 

Ünnepeink

Veni Sancte (tanévnyitó)

Te Deum (tanévzáró)

lelkinapok, lelki gyakorlatok, gyónási alkalmak (advent, húsvét,) szentségimádás

farsang, iskolanapok

ballagás

az iskola védőszentjének ünnepe

anyák napja

pedagógusnap

 

Egyházi ünnepeink

szept. 24.                                                     Szt. Gellért – katolikus iskolák
napja

nov. 19.                                                       Árpád-házi Szent Erzsébet

dec. 6.                                                          Szent Miklós

dec. 8.                                                          Szeplőtelen fogantatás  ünnepe

dec.                                                              Adventi gyertyagyújtások,

dec. 24.                                                        Karácsony  

jan. 6.                                                          Vízkereszt

                                                                         Hamvazószerda

Húsvét

máj.- jún.                                                     Pünkösd

jún.                                                              Úr napja

Elsőáldozás, bérmálás

 

Állami ünnepeink

okt. 6.                                                          Aradi vértanúk

okt. 23.                                                        Az 1956-os forradalom és

szabadságharc

jan.22.                                                         A magyar kultúra napja

márc. 15.                                                     Az 1848-as forradalom és

szabadságharc

ápr. 11.                                                        A költészet napja

máj. 1.                                                         A munka ünnepe

jún. 4.                                                               Nemzeti Összetartozás Napja

 

Ünneplési módjaink

Megemlékezés (tanítási órán, osztályfőnöki órán, iskolai szinten)

Iskolai ünnepély

Hangverseny

Iskolarádió

Színdarab

Vetélkedők

Sportversenyek

Találkozás neves személyiségekkel

Közösen megtekintett film megbeszélése

Az éves Munkatervünk elkészítésekor döntjük el, hogy melyik ünnepet milyen módon ünnepeljük meg. Az ünnepek megtartásánál törekszünk arra, hogy a tanórák védelmét figyelembe vegyük.

 

1. Az év kiemelt ünnepeire lelkinappal készülünk, az ünnep napján szentmisén veszünk részt, iskolai vagy osztálykeretben ünneplünk (vetélkedő, iskolarádió, akadályverseny, film). Ilyen ünnepek iskolánk védőszentjének ünnepe, Karácsony és Húsvét.
2. A lelkinapokat az év kiemelt ünnepe előtti napra, illetve Advent, Nagyböjt idejére tervezzük.

 

A hagyományteremtés alábbi lehetőségei gazdagítják iskolánk életét:

• hittan, szentírásverseny
• tanulmányi versenyek
• kiállítás a tanulók munkáiból
• sportversenyek
• természetjárás
• irodalmi színpad
• elsősök avatása
• ballagás
• „Esti beszélgetések” című előadássorozat
• családi kirándulás
• „Móri Diák Művészeti Fesztivál” megrendezése
• családi nap (gyermeknap)

Iskolaotthon, tanulószoba, napközi

A Nemzeti Köznevelési Törvény előírásainak megfelelően az iskolában tanítási napokon 16 óráig tart a tanulók foglalkoztatása: az 1 – 4. évfolyamon iskolaotthon, az 5 – 8. évfolyamon tanulószoba működik.

 

Tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengébbek felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó, tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók  képességeinek fejlesztésére felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk az iskolaotthon működésének keretén belül.

Az 5-8. évfolyamon tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

 

Iskolai sportkör

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákat kiegészítve biztosítja a tanulók testedzését, valamint felkészülésüket a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

 

Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

 

Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk.  A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kiemelt cél az iskolánk által rendezett Erzsébet-napi tanulmányi versenyen és a Móri Diák Művészeti Fesztiválon iskolánk méltó képviselete.

 

 

Tanulmányi kirándulások

Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

Erdei iskola

A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

Múzeumi, kiállítási, könyvtári, és előadáshoz kapcsolódó foglalkozás

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költséggel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

• Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház-múzeumlátogatások). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Fontos, hogy az iskolai keretek között is gyökeret verjenek az iskola falain túllépő kulturált szabadidős szokások. Feladatuk az ismeretszerzésen túl a gyermekekre is irányuló káros hatások kivédése, illetve a kellő felvértezettség megszerzésének elősegítése.

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

I. 8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját a személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

 

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

• a tanítási órák megtartása, az azokra történő felkészülés
• a tanulók dolgozatainak javítása
• a tanulók munkájának rendszeres értékelése
• a megtartott tanítási órák dokumentálása
• a tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítása
• kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése
• tanulmányi versenyekre történő felkészítés, lebonyolítás
• tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok
• felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken
• iskolai kulturális- és sportprogramok szervezése
• osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő, pályaválasztási, munkavédelmi, BECS feladatok ellátása
• az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása
• szülői értekezletek, fogadóórák megtartása
• bemutató órák megtartása
• részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken
• részvétel továbbképzéseken
• a tanulók felügyelete az ügyeleti beosztás szerint
• tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése
• iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel
• részvétel a munkaközösségi értekezleteken
• tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés
• iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés
• szertárrendezés, leltárak
• osztály- és szaktantermek rendben tartása, dekorációjának kialakítása

 

Az osztályfőnökök feladatainak részletes listáját a személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, a felmenő rendszer elvét is figyelembe véve.

 

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

• Az iskola Pedagógiai Programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
• Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
• Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
• Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
• Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
• Szülői értekezletet tart.
• Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: e-napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció segítése, hiányzások nyomon követése.
• Segíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
• Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
• Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
• Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
• Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
• Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

I.9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

a, A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek

 A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat, ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése.

Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és az osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk ezen tanulóink iskolai  fejlesztéséről.
E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.

A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban:

• Differenciált tanórai munka
• Tehetséggondozó szakkörök
• Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre
• Felkészítés középiskolai tanulmányokra
• Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő

formáinak megkeresése

• Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik
  további megfelelő fejlesztésükről.

b, A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

• A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének – oktatásának elvei

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján:

Mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A köznevelésről szóló törvény 47. § (1) és (8) bekezdése alapján „A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a Szakértői Bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani…”

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nemzeti Alaptantervben meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni, de ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva kell a munkát megszervezni, pl.:

-a feladatok elvégzéséhez hosszabb idősávokat, kereteket lehet megadni

-sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása

-egyéni segítség, és elsősorban az önmagukhoz mért fejlődés értékelése

• A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók nevelésének – oktatásának elvei

A Nemzeti Köznevelési Törvény alapján annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, a Nevelési Tanácsadó feladata. Az iskolai nevelés és oktatás keretében a fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását.

Fontosnak tartjuk a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat.

Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkozás a nevelési tanácsadás, valamint az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

 

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását az alábbi tevékenységekkel segítjük:

• diagnosztizálás
• egyéni fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások
• tanórai differenciálás
• tevékenységünk eredményességének értékelése, és folyamatos fejlesztése

A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei:

• hiperaktivitás
• szorongásos magatartás
• térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése)
• mozgáskoordináció zavarai
• a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszfázia)
• az érzékelés-észlelés zavarai (diszkalkulia, diszgráfia)
• antiszociális cselekedetek
• alacsony önértékelés
• emlékezés zavarok
• a logikus gondolkodás problémái
• a spontán kíváncsiság hiánya

Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek:

• a bevezető szakaszban a tanulási alapkészségek fejlettségének felmérése
• az egyéni fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások
• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
• az iskolaotthon, tanulószoba
• az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
• a nevelők és a tanuló személyes kapcsolatainak erősítése
• a családdal való kapcsolattartás különböző formáinak alkalmazása
• továbbtanulás irányítása, segítése
• a tanuló önismeretének, akaraterejének fejlesztése
• szükség esetén a gyermekvédelmi felelős, ill. a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok bevonása

A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok. Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményező-készségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása.

c, A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is.

A pedagógusoknak a tanulók hátrányos anyagi helyzetének és veszélyeztetettségének feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatait a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet 129. §-a, a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat pedig a nemzeti köznevelésről szóló törvény 69. § (2) bekezdésében szabályozza.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 62. § (1 g) pontja szerint a pedagógus feladata, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka – és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek a következők:

• helyzetfeltárás
• a segítő tevékenység formáinak és működési rendjének (tanulószoba, felzárkóztató foglalkozások, stb.) megszervezése
• a külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása (szakszolgálatok, támogatók)
• a juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének kialakítása
• étkeztetési támogatás
• az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek használata
• a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal
• a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.)
• továbbtanulás irányítása, segítése
• kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek

d, A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása

A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1996. évi körlevelében – „ Igazságosabb és testvériesebb világot” – külön foglalkozik a gyermekekkel, az iskola feladatával. Az Egyházmegyei Zsinat is határozatban foglalt állást e témában.

Iskolánkban a gyermekvédelmi felelős koordinálja iskolai szinten a teendőket. Lehetőséget próbálunk teremteni a rászoruló tanulók megsegítésére például:

• étkezési hozzájárulás
• alkalmi segély (osztálykirándulás, nagyobb kiadás esetén)

iskolai, alapítványi támogatással.

 

Nagyobb gond és nehezebb a segítségadás azokban az esetekben, ahol a család a gyermek számára nem biztosítja a megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezek a nehézségek sok esetben későn mutatkoznak, késve vesszük észre. A tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jelentkeznek. Az iskolánk azonban nem veheti át a család nevelő szerepét, de az ilyen nehéz esetekben megpróbáljuk felvállalni a fokozott törődést a tanulóval.

Az iskola nem „elit” képzésre törekszik. Különös figyelmet szentelünk és segítjük a gyengébbeket, a nehezebb körülmények között élőket.

Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő.  Tanítványainkban erősítjük azt a tudatot, hogy aki teheti, segítse a gyengét, beteget, szegényt (pl. adventi gyűjtés más tanulók számára, Öregek napközijének támogatása műsorral…). Ezek remélhetőleg tanítványaink számára maradandó értéket képviselnek felnőtt korukban is. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer és egyéb erkölcsi veszélytől.

Nevelésünket kiegészíti a szülők önzetlen példája, akik alkalmanként – főleg a nyári szünetben – rendszeresen segítik az iskola felújító munkálatait festéssel, parketta lakkozással, takarítással, kertrendezéssel, stb. Ez a diákoknak is nagy nevelő hatást jelent, mert őket is rendszeresen bevonjuk megfelelő vezetés mellett e munkába.

A nevelő és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Az iskolában a gyermek– és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek– és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:

• a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak
• családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében
• a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot
• a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi
• tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról
• figyelemmel kíséri az iskolai lemorzsolódás megszüntetése érdekében elvárt központi előírásokat, adatszolgáltatást végez

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége kiterjed a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítésével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

• fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit
• meg kell keresni a problémák okait
• segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához
• jelezni kell a felmerült problémát a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik:

• a Katolikus Egyházzal, a Karitásszal
• a területileg illetékes Nevelési Tanácsadóval
• Gyermekjóléti Szolgálattal
• Családsegítő Központtal
• Polgármesteri Hivatallal
• Járási Hivatallal
• gyermekorvossal
• továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljának megvalósítását:

• a felzárkóztató foglalkozások
• a tehetséggondozó foglalkozások
• az indulási hátrányok csökkentése
• a differenciált oktatás és képességfejlesztés
• a pályaválasztás segítése
• a személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek)
• egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése
• a családi életre történő nevelés
• a délutános foglalkozások
• az iskolai étkezési lehetőségek
• az egészségügyi szűrővizsgálatok
• a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)
• a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás)
• a szülőkkel való együttműködés
• tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról

I. 10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a Fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diákönkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon.

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőivel, a nevelőtestülettel.

I. 11. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái:

• A tanulókat az iskola életéről, az iskolai Munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, és az osztályfőnökök tájékoztatják.
• A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, a Szülői Munkaközösséggel.
• A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják.

 A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:

• A szülőket az iskola igazgatója tájékoztatja a Szülői Munkaközösség ülésén, a szülői értekezleteken az iskola egészének életéről, az iskolai Munkatervről, az aktuális feladatokról, az országos és az egyházmegyei, valamint a helyi köznevelés-politika alakulásáról, változásairól, valamint a Helyi Tanterv követelményeiről. A szülők tájékoztatását szolgálja a részükre havi rendszerességgel megküldött, az igazgató által készített „Szülői tájékoztató”
• A szülői értekezletek feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása és fenntartása. Az osztályfőnökök feladata a szülő tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

A szülő és a pedagógus együttműködésének egyéb szervezett formái:

Fogadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.)

Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.

Családlátogatás. Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

Iskolába hívó foglalkozások. Feladata, az iskola iránt érdeklődő szülők számára, gyermekük bevonásával játékos- és szakmai elemeket is tartalmazó ismerkedő-bemutatkozó összejövetelek biztosítása.

Pályaválasztási tanácsadás. Feladata a szülők és a tanulók tájékoztatása a felvételi rendszerről, a középiskolákról, és a pályaalkalmassági felmérések lehetőségeiről.

 A szülői ház és az iskola együttműködésének további lehetőségei:

• Közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, farsangi bál, családi nap, családi kirándulás, sportesemények, közös iskolai munka, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével.
• Közös lelki nap, közös zarándoklat, a plébániákkal közös programok.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai Munkaterv évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy a Szülői Munkaközösséggel.

A külső kapcsolatok rendszere és formája:

Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:

• a Fenntartó Egyházmegyei Hivatallal, az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatósággal
• a Katolikus Pedagógiai Intézettel
• a helyi Plébániával és az egyházközségi képviselő-testülettel
• a történelmi egyházak szervezeteivel
• a települési Önkormányzattal, Polgármesteri Hivatallal
• a Járási Hivatallal
• a Kormányhivatallal
• a Móri Német Nemzetiségi Önkormányzattal
• az Egyházmegye fenntartásában működő nevelő – oktató intézményekkel
• a településen működő nevelő – oktató intézményekkel
• a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal
• Nevelési Tanácsadóval
• a Családsegítő Központtal, Gyermekjóléti Szolgálattal
• az intézményt támogató alapítványokkal és patronáló cégekkel
• kulturális- és sportegyesületekkel

 

Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi, valamint a gyógypedagógusi és logopédusi ellátást Mór Város Polgármesteri Hivatala biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését a Nemzeti Népegészségügyi Központ végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:

• iskolaorvos
• iskolai védőnő
• Nemzeti Népegészségügyi Központ városi tiszti-főorvosa

I. 12. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata

     A tanuló a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64-71. § értelmében az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat teheti le: különbözeti, osztályozó, javító vagy pótló vizsga.

     Az osztályozó vizsga letételének engedélyezését a tanuló az igazgatónak címzett kérvényben kérheti, amelyet a szülőnek is alá kell írnia. A kérvénynek tartalmaznia kell az osztályozó vizsga letételének indoklását (felmentés, tartós távollét, mulasztás, stb.). Osztályozó vizsgát 250 tanítási óráról való távolmaradás, vagy egy tantárgyra vonatkozóan a tanítási órák 30 %-áról történő távolmaradás esetén kérelmezhet a tanuló. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsga időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a Helyi Tanterv tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel, a vizsgán nyújtott teljesítmény értékelésének elvei megegyeznek a tanulók tanítási év alatti szóbeli feleletükre, írásbeli teljesítményükre vagy gyakorlati munkájukra vonatkozó értékelési elvekkel.

 

     A javítóvizsga időpontja augusztus 15-31. A szorgalmi év végén a bizonyítvány kiadásával egyidejűleg erről és a Helyi Tanterv minimumkövetelményeiről a tanulót és a szülőt tájékoztatjuk. Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki tanév végén – legfeljebb 3 tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

     Pótló vizsgát tehet az a tanuló, aki neki fel nem róható okból távol marad a vizsgáról.

 

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

• különbözeti vizsgákra
• osztályozó vizsgákra
• javítóvizsgákra
• pótló vizsgákra vonatkozik

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

• aki osztályozó vizsgára jelentkezik
• akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít
• akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít

Kiterjed továbbá azon tanulókra, akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő

A különbözeti vizsga tananyaga és az értékelés megegyezik az osztályozó vizsga tananyagával és értékelésével, de iskolánk szükség esetén megfelelő türelmi idő biztosítása (a már átvett tanuló esetében), valamint egyéni segítségnyújtás mellett szervezi azt meg.

 

A tanulmányok alatti vizsgák részletes szabályai:

• az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolításáért
• a legalább háromtagú vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató jelöli ki oly módon, hogy a bizottságnak tagja kell, hogy legyen az adott tantárgyat tanító pedagógus
• a vizsgabizottság elnöke felelős a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért
• egy vizsganapon egy tanulóra vonatkozóan legfeljebb három (írásbeli vagy szóbeli) vizsgát lehet megtartani
• a vizsgákról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit az igazgató, a vizsgabizottság elnöke és tagjai írnak alá
• a vizsga jegyzőkönyvéhez csatolni kell a vizsga iratait (vázlat, feladat, egyéb dokumentumok stb.)

I. 13. A tanulók felvételének, átvételének szabályai

     Tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján jön létre. A felvételről vagy átvételről (a leendő osztályfőnök véleményének meghallgatása után) az iskola igazgatója dönt.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.
Nkt. 45. § (2): „Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a Kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.”

Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor a Kormányhivatal, vagy más felsőbb szerv által megnevezett dokumentumokat kell átadni, illetve bemutatni.

Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozás időpontját az igazgató hirdeti ki, figyelembe véve a magasabb jogszabályokban kijelölt beiratkozási időpontokat.

Tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, de az iskola helyiségeinek használata, a szociális támogatások igénybe vételének feltétele az első tanév megkezdése.

A jelentkezés elutasításáról az igazgató a szülőt (gondviselőt) írásban értesíti, aki a döntés ellen írásban fellebbezhet az iskola Fenntartójához.

     Magasabb évfolyamra történő átvételi kérelem az előző iskolában keletkezett dokumentumok (pl. bizonyítvány, ellenőrző, magyar és matematika órai füzetek, stb.) bemutatásával és az iskolánk által támasztott feltételek elfogadásával történik.

Elfogadott kérelem esetén az iskola hivatalos nyomtatványon értesíti az előző iskolát a gyermek iskolaváltoztatásáról.

A második – nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak az igazgató döntése alapján különbözeti-, illetve szintfelmérő vizsgát kell tennie. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti, és az adott tantárgyból felzárkóztató foglalkozáson (korrepetáláson) köteles részt venni.

I. 14. Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegélynyújtás fogalma

Az elsősegély azonnali beavatkozás, amelyet a sérült személy (felnőtt vagy gyermek) kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt a mentők, orvosok, vagy más személyek megérkezése előtt. Az elsősegély célja az élet megmentése, megakadályozni a további egészségkárosodást, illetve elősegíteni a gyógyulást.

A felmérések sok esetben azt mutatják, hogy az életveszélyes sérültek életesélyeit az első 3-5 perc lényegesen meghatározza. Ez az az időintervallum, amikor a szakszerű segítség még feltehetően nincs a helyszínen, így a sérült életesélyei a helyszínen lévő embereken múlnak. Ezen ismeret birtokában mindenki számára érthetővé válik, hogy miért tartozik az egyik legfontosabb társadalmi érdek közé az elsősegélynyújtási ismeretek széleskörű terjesztése.

A jelenleg érvényes törvényi szabályozás meghatározása szerint: „(mindenkinek)… kötelessége – a tőle elvárható módon – segítséget nyújtani, és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség, vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez.” (1997. évi CLIV tv. az egészségügyről 5.§. e. pont.)

A sikeres megvalósuláshoz azonban meghatározott szintű és mélységű elméleti és gyakorlati ismeret szükséges. Kívánatos tehát, hogy hirtelen bekövetkezett egészségkárosodáskor a helyszínen jelen lévők közül minél többen rendelkezzenek megfelelő elméleti és készségszintű gyakorlati ismerettel. A kellő ismeret megfelelő előzetes tanulással és ismételt gyakorlással szerezhető meg.

 

Az elsősegély-nyújtó kötelességei

• gyorsan és biztonságosan felmérni a helyzetet, majd ezt követően megfelelő segítséget kérni
• amennyire lehet, megállapítani a sérülés vagy betegség természetét
• azonnal elvégezni – a fontossági sorrend betartásával – a helyes és halaszthatatlan beavatkozásokat
• intézkedni, hogy a sérültet elszállítsák kórházba, orvosi rendelőbe, vagy haza
• a sérülttel maradni mindaddig, amíg átadhatja őt a megfelelő személynek
• jelentést írni és átadni, további segítséget nyújtani, ha szükséges

 

Tanulók számára az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, technika és testnevelés óra) valamint délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

 

Az iskolai elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatásának legfőbb célja, hogy a tanulók:

 

• ismerjék fel a vészhelyzeteket, baleset, sérülés esetén őrizzék meg a nyugalmukat
• ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, tudjanak gyorsan és ésszerűen cselekedni, intézkedni
• ismerjék az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit
• sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat
• ismerjék a mentőszolgálat felépítését, működését, készség szinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni

 

Az iskolai elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatásának formái, eszközei

• lexikális ismeretek oktatása (fogalmakkal, kérdőívekkel, tesztfeladatokkal, projektfeladattal)
• kép-, film- és egyéb szemléltető eszközök felhasználása
• gyakorlati oktatás próbahelyzetekben, gyakorlati bemutatók

 

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatásának eredménye tanulóink tudásának és tájékozottságának bővülése, valamint az alábbi alapkészségek (kompetenciák) fejlesztése:

 

• a probléma felismerése
• a gyors és szakszerű cselekvés
• a mások iránti érzékenység
• az együttérzés a bajba jutottakkal szemben

I. 15. A sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékossági típusához és fokához igazodó fejlesztő program

Iskolánkban a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók oktatására, nevelésére van lehetőség.

Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulókat a többi tanulóval együtt, integráltan nevelő – oktató intézmény. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a Nemzeti Alaptantervben meghatározott egységes fejlesztési feladatok és a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról alapján szervezzük meg.

Az ebben meghatározottak érvényesítése érdekében:

 

• a rehabilitációs, habilitációs célú korrekciót képzett szakember, (gyógypedagógus, logopédus) végzi
• amennyiben szükséges, illetve előnyös, speciális eszközöket szerzünk be a rehabilitációs, habilitációs célú foglalkozások eredményességének javítására
• az adott évfolyamra vonatkozó tantárgyi tartalmak tanításánál módosítunk, egyszerűsítünk, vagy elhagyunk egyes területeket, illetve új területeket vonunk be szakember (gyógypedagógus, logopédus) javaslata alapján
• a nevelés, oktatás és fejlesztés feladatainak elvégzésére és a kitűzött célok elérésére a szokásosnál nagyobb mértékű időtartamot hagyunk
• támogatjuk pedagógusok részvételét az integrációt segítő szakmai programokon, továbbképzéseken

 

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus feladata:

 

• a „Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei” előírásainak ismerete
• a szakértői véleményben foglaltak ismerete és megértése
• az integrált tanulóra vonatkozó módosult tantárgyi tartalmak és időtartamok figyelembe vétele
• a gyógypedagógus vezetésével és segítségével egyéni haladási ütemterv és individuális módszerek alkalmazása
• az eltérő képességek és viselkedés kellő mértékű elfogadása
• együttműködés más szakemberekkel, az osztályban tanító pedagógusokkal
• a gyógypedagógus javaslatainak beépítése a pedagógiai folyamatokba

 

A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációjára és rehabilitációjára, illetve a tantárgyankénti előmenetelére vonatkozó egyéni fejlesztési terveket – az irányelvek, a szakértői vélemény és a gyógypedagógus közreműködésével és szakmai útmutatása alapján – az adott tanév megkezdésekor a gyermeket fejlesztő szakember (gyógypedagógus, logopédus) készíti el. Az egyéni fejlesztési tervet az éves oktatási, foglalkozási tervek irataival együtt kell tárolni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

 

II.1. A választott Kerettanterv megnevezése

Intézményünk Helyi Tantervét, tantárgyi struktúráját, óraszámait az alábbi jogszabályok alapján határoztuk meg:

• 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
• 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
• 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról

 

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi Helyi Tantervek alapján folyik az oktatás:

 

NAT 2012: az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendeletben megfogalmazott, az oktatásért felelős miniszter által kiadott Kerettanterv alapján elkészített, 2013 szeptemberétől érvényes Helyi Tanterv.

NAT 2020: az 5/2020. (I.31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló rendelet alapján elkészített, 2020 szeptemberétől érvényes Helyi tanterv.

 

 

TANÉV	ÉVFOLYAM
	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
2020/21	NAT 2020	NAT 2012	NAT 2012	NAT 2012	NAT 2020	NAT 2012	NAT 2012	NAT 2012
2021/22	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2012	NAT 2012	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2012	NAT 2012
2022/23	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2012	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2012
2023/24	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2020	NAT 2020

 

II.2. A választott Kerettanterv által meghatározott óraszám, a kötelező, a kötelezően választandó tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma

NAT 2012

(kivezetés alatt)

a/ A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet

 

8. § (1):

A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több

a) hat tanítási óránál az első-harmadik évfolyamon,

b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon,

c) hét tanítási óránál az ötödik-nyolcadik évfolyamon.

8. § (3):
A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet

a) az első-negyedik évfolyamon legfeljebb kettő,

b) az ötödik-hatodik évfolyamon legfeljebb három,

c) a hetedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy

tanítási órával haladhatja meg.

9.§ (1):

A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni

a) az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy,

b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások,

c) –

d) a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 27. § (5)-(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások,

e) a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás

óraszámait.

 

b/ Az intézmény rendelkezésére álló heti óratervi számok

 

Alsó tagozat (1 – 4. évfolyam)
	Tantárgy	1. évf.		2. évf.	3. évf.	4. évf.
a	Magyar nyelv és irodalom	7		7	6	6
	Idegen nyelvek	–	–		–	2
	Matematika	4		4	4	4
	Hit-és erkölcstan	1		1	1	1
	Környezetismeret	1		1	1	1
	Ének-zene A v. B variáns	2		2	2	2
	Vizuális kultúra	2		2	2	2
	Életvitel és gyakorlat	1		1	1	1
	Testnevelés és sport	5		5	5	5
b	Szabadon tervezhető órakeret	2		2	3	3
c	Tanórai rendelkezésre álló időkeret	25		25	25	27
d	Tantárgyi engedélyezett többlet órakeret	2		2	2	2
e	Maximális – túl nem léphető – tanórai időkeret	27		27	27	29
f	Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás)	25		25	25	26
g	Az osztályok számára engedélyezhető időkeret	52		52	52	55
h	Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra („g” sor tartalmazza!)	2		2	2	2
i	NAT 9. § (1) Hittan +1 óra („g” sor tartalmazza!)	+1		+1	+1	+1

 

Felső tagozat (5 – 8. évfolyam)
	Tantárgy	5. évf.	6. évf.	7. évf.	8. évf.
a	Magyar nyelv és irodalom A v. B variáns	4	4	3	4
	Idegen nyelvek	3	3	3	3
	Matematika	4	3	3	3
	Történelem	2	2	2	2
	Erkölcstan v. Hit-és erkölcstan	1	1	1	1
	Természetismeret	2	2	–	–
	Biológia-egészségtan A v. B variáns	–	–	2	1
	Fizika A v. B variáns	–	–	2	1
	Kémia A v. B variáns	–	–	1	2
	Földrajz	–	–	1	2
	Ének-zene A v. B variáns	1	1	1	1
	Vizuális kultúra	1	1	1	1
	Dráma és tánc v. Hon-és népismeret	1	–	–	–
	Informatika		1	1	1
	Technika, életvitel és gyakorlat	1	1	1	–
	Testnevelés és sport	5	5	5	5
	Osztályfőnöki	1	1	1	1
b	Szabadon tervezhető órakeret	2	3	3	3
c	Tanórai rendelkezésre álló időkeret	28	28	31	31
d	Tantárgyi engedélyezett többlet órakeret	3	3	4	4
e	Maximális – túl nem léphető – tanórai időkeret	31	31	35	35
f	Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás)	20	20	21	21
g	Az osztályok számára engedélyezhető időkeret	51	51	56	56
h	Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra („g” sor tartalmazza!)	2	2	2	2
i	NAT 9. § (1) Hittan +1 óra („g” sor tartalmazza!)	+1	+1	+1	+1

c/ Az intézmény évfolyamonkénti heti óraterve

Tantárgy	1. évfolyam						2. évfolyam
	a	b	d	i	össz		a	b	d	i	össz
Magyar nyelv és irodalom	7		2		9		7		1		8
Idegen nyelv		2			2			2			2
Matematika	4				4		4		1		5
Hittan	1			1	2		1			1	2
Környezetismeret	1				1		1				1
Ének-zene	2				2		2				2
Vizuális kultúra	2				2		2				2
Életvitel és gyakorlat	1				1		1				1
Testnevelés és sport	5				5		5				5
Tanulók heti óraszáma	23	2	2	1	28		23	2	2	1	28
Fel nem használt órák (d)			0						0

Jelmagyarázat   a:  kötelező minimális óraszám

                            b:  szabadon tervezhető órakeret

                            d:  tantárgyi engedélyezett többletórakeret

                             i:  NAT 9. § (1) Hittan +1 óra 

  

Tantárgy	3. évfolyam						4. évfolyam
	a	b	d	i	össz		a	b	d	i	össz
Magyar nyelv és irodalom	6		2		8		6	2			8
Idegen nyelv		3			3		2	1			3
Matematika	4				4		4				4
Hittan	1			1	2		1			1	2
Környezetismeret	1				1		1				1
Ének-zene	2				2		2				2
Vizuális kultúra	2				2		2				2
Életvitel és gyakorlat	1				1		1				1
Testnevelés és sport	5				5		5				5
Tanulók heti óraszáma	22	3	2	1	28		24	3	0	1	28
Fel nem használt órák (d)			0						2

Jelmagyarázat   a:  kötelező minimális óraszám

                            b:  szabadon tervezhető órakeret

                            d:  tantárgyi engedélyezett többletórakeret

                             i:  NAT 9. § (1) Hittan +1 óra 

 

Tantárgy	5. évfolyam						6. évfolyam
	a	b	d	i	össz		a	b	d	i	össz
Magyar nyelv és irodalom	4	1			5		4	1			5
Idegen nyelv	3				3		3				3
Matematika	4	1			5		3	2			5
Hittan	1			1	2		1			1	2
Történelem	2		0,5		2,5		2		0,5		2,5
Természetismeret	2				2		2				2
Fizika					–						–
Kémia					–						–
Biológia-egészségtan					–						–
Földrajz					–						–
Ének-zene	1				1		1				1
Hon- és népismeret	1				1						–
Vizuális kultúra	1				1		1				1
Informatika					–		1				1
Életvitel és gyakorlat	1				1		1				1
Testnevelés és sport	5				5		5				5
Osztályfőnöki	1				1		1				1
Tanulók heti óraszáma	26	2	0,5	1	29,5		25	3	0,5	1	29,5
Fel nem használt órák (d)			2,5						2,5

Jelmagyarázat   a:  kötelező minimális óraszám

                            b:  szabadon tervezhető órakeret

                            d:  tantárgyi engedélyezett többletórakeret

                             i:  NAT 9. § (1) Hittan +1 óra  

 

Tantárgy	7. évfolyam						8. évfolyam
	a	b	d	i	össz		a	b	d	i	össz
Magyar nyelv és irodalom	3	2			5		4	1			5
Idegen nyelv	3				3		3				3
Matematika	3	1	0,5		4,5		3	1,5			4,5
Hittan	1			1	2		1			1	2
Történelem	2				2		2	0,5			2,5
Természetismeret					–						–
Fizika	2				2		1				1
Kémia	1				1		2				2
Biológia-egészségtan	2				2		1				1
Földrajz	1				1		2				2
Ének-zene	1				1		1				1
Hon- és népismeret					–						–
Vizuális kultúra	1				1		1				1
Informatika	1				1		1				1
Életvitel és gyakorlat	1				1						–
Testnevelés és sport	5				5		5				5
Osztályfőnöki	1				1		1				1
Tanulók heti óraszáma	28	3	0,5	1	32,5		28	3	0	1	32
Fel nem használt órák (d)			3,5						4

Jelmagyarázat   a:  kötelező minimális óraszám

                            b:  szabadon tervezhető órakeret

                            d:  tantárgyi engedélyezett többletórakeret

                             i:  NAT 9. § (1) Hittan +1 óra

 

NAT 2020

(bevezetés alatt)

	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
Magyar nyelv és irodalom	7	7	5	5+2	4	4+1	3+1	3
Matematika	4	4	4	4	4	4+1	3+1	3+1
Idegen nyelv	2	2	2	2	3	3	3	3
Történelem	–	–	–	–	2	2	2	2
Állampolgári ismeretek	–	–	–	–	–	–	–	1
Hon- és népismeret	–	–	–	–	1	–	–	–
Hittan	1+1	1+1	1+1	1+1	1+1	1+1	1+1	1+1
Környezetismeret	–	–	1	1	–	–	–	–
Természettudomány	–	–	–	–	2	2	–	–
Kémia	–	–	–	–	–	–	1	2
Fizika	–	–	–	–	–	–	1	2
Biológia	–	–	–	–	–	–	2	1
Földrajz	–	–	–	–	–	–	2	1
Ének-zene	2	2	2	2	2	1	1	1
Vizuális kultúra	2	2	2	1	1	1	1	1
Dráma és színház	–	–	–	–	–			1
Technika és tervezés	1	1	1	1	1	1	1	–
Digitális kultúra	–	–	1	1	1	1	1	1
Testnevelés és sport	5	5	5	5	5	5	5	5
Osztályfőnöki	–	–	–	–	1	1	1	1
Összesen:	22	22	22	23	27	26	28	28
Az iskola által szabadon tervezhető:	2	2	2	2	1	2	2	2
Óraszám összesen:	24	24	24	25	28	28	30	30
Hittan többletóra (110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 9§ alapján)	1	1	1	1	1	1	1	1

II.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés és sport, technika és tervezés, vizuális kultúra, ének-zene.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a tanítók, szaktanárok határozzák meg az iskola Helyi Tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

A tankönyvek beszerzése az iskolai tankönyvfelelős pedagógus közreműködése alapján iskolánkon keresztül történik. A magasabb jogszabályok szerint meghatározott napon a tankönyvrendelés lezárul. Ezt követően a szülőknek egyénileg kell beszerezniük a szükséges tankönyveket (jellemzően csak a később átvett tanulók esetében).

A taneszközök kiválasztásánál iskolánk pedagógusai a következő szempontokat veszik figyelembe:

• A taneszköz feleljen meg az iskola Helyi Tantervének
• Tanítható-tanulható, tanulásra ösztönző, esztétikus, intézményünk elveinek, céljainak leginkább megfelelő szellemiségű tankönyveket választanak
• Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket részesítik előnyben, amelyek több tanéven keresztül használhatók
• A taneszközök használatában az állandóságra törekszenek: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetnek be
• Egy-egy tantárgy tanításához felmenő rendszerben ugyanazt a tankönyvcsaládot használják
• A meglévő tankönyvek közül igyekeznek azokat kiválogatni, amelyek világnézeti és tananyag-elosztási szempontból leginkább megfelelnek igényeinknek

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból több tankönyvet, nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket diákjaink ingyenesen használhatják.

II.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

• A gyermek fokozatos átvezetése az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe
• Felhasználva az iskolába kerülő gyermek természetes tanulási motiváltságát, fejleszteni a megismerés és a megértés iránti érdeklődését, nyitottságát
• Tartalmat és időt adni a gyermekeknek játékra, mozgásigényük kielégítésére
• A tanulók egyéni fejlesztési szükségleteinek feltérképezése
• A gyermekek közötti különbségek elfogadása és elfogadtatása
• Kellő idő biztosítása a tanulási feladatok egyéni pszichológiai feltételeinek beéréséhez
• Személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt adni a sikeres iskolai életre az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez

 

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nemzeti Alaptanterv elveiből következő motiválási és tanulásszervezés folyamat.

• Differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növelni a tanulói terhelést
• Hangsúlyosabbá válnak a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok
• A tanítási tartalmak feldolgozása együttműködésre épülő kooperatív technikákkal
• A tanulók önismeretét és fejlődését elősegítő értékelések alkalmazása
• Problémahelyzetekből kiinduló, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszteni a kulcskompetenciákat
• Az ismeretszerzés korszerű forrásainak, eszközeinek használata
• Az elemi tanulási módszerek és technikák megtanítása és gyakoroltatása
• A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteinek rendszerbe szervezése
• Tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszteni a gyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot
• Gyakorlóterepet adni magatartási normák, szabályok elsajátításához, konfliktuskezeléshez
• A személyes bizalomra építve a keresztény magatartásminták, szokások megerősítése
• A tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű tanulók támogatása, a szokásostól eltérő ütemű fejlődésükből adódó hátrányok csökkentése

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

• Ez az időszak szervesen folytatja a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képességek fejlesztését
• A fejlesztés alapvetően az érzékelés útján szerzett tapasztalatokra épülő integratív-képi gondolkodásra irányul
• Hangsúlyosabbá válik az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek, a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás alapképességeinek a fejlesztése
• Előtérbe kerül a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességfejlesztés
• A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során a tanulók önismeretének fejlesztése
• A társadalmi környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükséges képességek továbbfejlesztése. (Együttműködési készség, segítőkészség, szolidaritásérzés, megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség.)
• Tudatosítani a tanulókban a közösségek demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát
• A keresztény emberkép, értékrend és világnézet tapasztalatokra és integratív-képi gondolkodásra épülő bemutatása

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

• Hangsúlyossá válik az egyre összetettebb tudástartalmakkal összefüggő – már megalapozott – kompetenciák fejlesztése, bővítése, hatékonyságuk növelése
• Előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás
• Tisztázásra kerül az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalma és ezek egymáshoz való viszonya
• A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra
• Felkészülés a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására
• Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismertetése, az Európához tartozás tudatának erősítése, az emberiség közös problémáinak bemutatása
• A tanulók felkészítése érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségük-nek megfelelően a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra
• A keresztény emberképen alapuló személyes értékrend kialakítása, etikai szituációk kritikai elemzése, értékelése

II. 5. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja

A mindennapos testnevelés megvalósításának módját a Nemzeti Köznevelési Törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon:

Diákjaink számára a Pedagógiai Programunk heti 5 testnevelési órát tartalmaz, melyeket az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk.

• Első-negyedik osztályos tanulóink a testnevelés óra keretein belül heti 1 órában néptáncoktatásban részesülnek.
• Első-hatodik osztályos tanulóink a testnevelés óra keretein belül heti 1 órában úszásoktatásban részesülnek (1 félév időtartamban).
• Első-nyolcadik osztályos tanulóink a testnevelés óra keretein belül heti 1 órában korcsolyaoktatásban részesülnek. (alkalmas téli időben).
• A kötelező testnevelési órákon kívül szervezett gyógytestnevelési foglal-kozásokon azon tanulóink vehetnek részt, akiknek az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint ez javasolt. Annak a tanulónak az osztályzatát, aki csak gyógytestnevelés órán vesz részt, a gyógytestnevelő tanár, aki testnevelés és gyógytestnevelés órákon vesz részt, a testnevelő és gyógytestnevelő tanár közösen állapítja meg.
• Minden tanulónk számára adott a lehetőség, hogy az 5 órarend szerinti testnevelési órán kívül további, sporttal kapcsolatos egyéb foglalkozásba, sportszakkörbe bekapcsolódjon.

II.6. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai

Intézményünk az 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról alapján, az oktatásért felelős miniszter által kiadott Kerettanterv alapján készítette el Helyi Tantervét. Ebben a miniszter által közreadott tantárgyi struktúrát alkalmazzuk. Választható tantárgyat az intézmény nem hirdet a tanulók részére. Az idegen nyelv oktatását az első osztálytól bevezettük a szabadon tervezhető órakeret terhére. Választaniuk az első osztályban elkezdődő nyelvoktatás során a német vagy az angol nyelv között kell.

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. Az egyéb foglalkozások indításáról a tanulói igények alapján, az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével a nevelőtestület dönt. A döntést, a tanórán kívüli egyéb foglalkozások indítását az igazgató az éves Munkatervben rögzíti. A foglalkozások helyét és idejét az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórákon kívüli órarendben, terembeosztással együtt.

• A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével az igazgató és a csoportokat vezetők egyeztetése után lehet meghirdetni, megszervezni
• A tanulók felvétele a tehetséggondozó foglalkozásokra az alábbiak szerint történik:

– a tanuló jelentkezése

– az osztályfőnök javaslata

– a tanító/szaktanár javaslata

• A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni
• Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves Munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a Házirend, az SZMSZ és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni
• A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, járási, megyei, egyházmegyei, országos és Kárpát-medencei meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a pedagógusok (osztályfőnökök) és az igazgató felelősek
• A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja
• A tanulmányi kirándulás és az erdei iskola az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások és az erdei iskola igényes megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében

II.7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

1. Az elméleti jellegű tantárgyak írásbeli beszámoltatásának formái:

• az előzetes ismereteket és készségeket felmérő diagnosztikai
• a tanítás folyamatába illesztett, a tanítás pillanatnyi
  eredményességét felmérő formatív
• a témakör lezárása után íratott szummatív jellegű – egész órás –
  számonkérések.

2. A diagnosztikai és formatív dolgozatok funkciója a felmérés, a pedagógus előzetes és folyamatos tájékozódása az ismert vagy átadás alatt lévő ismeretek elsajátításának színvonaláról, egyaránt méri a tanulás és a tanítás eredményességét.

3. A diagnosztikai felmérések eredményét nem lehet beszámítani a tanuló értékelésébe.

4. A központilag végzett kompetenciamérések eredményét nem számítjuk be a tanulók értékelésénél.

5. A tanulás pillanatnyi eredményességét felmérő (formatív) írásbeli felmérés csoportosan vagy egyénileg előzetes bejelentés és napi korlátozás nélkül is íratható. Az ilyen dolgozatok egyetlen, jól körülhatárolt és szűken meghatározott ismeretkört, vagy készséget mérhetnek a tanóra kisebb részében.

6. A diagnosztikai és a szummatív dolgozatokat az iskola – ill. az azt megírató pedagógus – az adott tanév végéig őrzi, azt a szülő kérésére kiadja, ill. az igazgató, a helyettese vagy a munkaközösség-vezető kérésére bemutatja, a javítókulccsal együtt.

7. Az írásos beszámoltatások tartalma csak a Helyi Tantervben megfogalmazott ismeretanyag, készség felmérése lehet. Lehetőséget kell adniuk a minimális követelményt elsajátító tanulók számára az elégséges érdemjegy elérésére, ugyanakkor ismeretanyagában és készségfelméréseiben kellően differenciáló jellegűnek kell lenniük.

A tanuló magatartásának értékelése

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi osztályzatot az e-naplóba, az év végi osztályzatot az e-naplóba és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

• a Házirendet betartja
• a tanórákon és a tanórákon kívül példamutatóan, rendesen viselkedik
• kötelességtudó, feladatait teljesíti
• önként vállal feladatokat és azokat teljesíti
• tisztelettudó
• társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik
• az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz
• óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet
• nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása

 

Jó (4) az a tanuló, aki:

• a Házirendet betartja
• tanórákon vagy a tanórákon kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik
• feladatait a tőle elvárható módon teljesíti
• feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti
• az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt
• nincs írásbeli intője vagy megrovása

 

Változó (3) az a tanuló, aki:

• az iskolai Házirend előírásait nem minden esetben tartja be
• a tanórákon vagy tanórákon kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik
• feladatait nem minden esetben teljesíti
• előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva
• a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik
• igazolatlanul mulasztott
• osztályfőnöki intője van

 

Rossz (2) az a tanuló, aki:

• a Házirend előírásait sorozatosan megsérti
• feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti
• magatartása fegyelmezetlen, rendetlen
• társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik
• viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza
• több alkalommal igazolatlanul mulaszt
• több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése

 

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Azt a tanulót, aki:

• tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti
• vagy a Házirend előírásait megszegi
• vagy igazolatlanul mulaszt
• vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének

büntetésben lehet részesíteni.

Az írásos fegyelmező intézkedések a következők lehetnek:

• szaktanári figyelmeztetés
• tanulószobás nevelői figyelmeztetés
• osztályfőnöki figyelmeztetés
• osztályfőnöki intés
• osztályfőnöki megrovás
• igazgatói figyelmeztetés
• igazgatói intés
• igazgatói megrovás
• tantestületi figyelmeztetés
• tantestületi intés
• tantestületi megrovás

A fokozatosság elve alapján az írásos intéseket szóbeli vagy írásos figyelmeztető intézkedésnek kell megelőzni, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé.

A fegyelmi intézkedéseket az e-naplóban is rögzíteni kell.

A tanuló szorgalmának értékelése

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi osztályzatot az e-naplóba, az év végi osztályzatot az e-naplóba és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

–   képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt

–   tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi

–   a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi

–   munkavégzése pontos, megbízható

–   a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz

–   taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza

 

Jó (4) az a tanuló, aki:

• képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt
• rendszeresen, megbízhatóan dolgozik
• a tanórákon többnyire aktív
• többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti
• taneszközei tiszták, rendezettek

 

Változó (3) az a tanuló, akinek:

• tanulmányi eredménye elmarad a képességeitől
• tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti
• felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik
• érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja
• önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik

 

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

• képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében
• az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg
• tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen
• feladatait többnyire nem végzi el
• felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek
• a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül
• félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen

 

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

II. 8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a digitális kultúrát, valamint felső tagozatban a technika és tervezést. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.

Az iskola a Nemzeti Köznevelési Törvényben foglaltaknak megfelelően a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. Az egyéb foglalkozások indításáról a tanulói igények alapján, az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével a nevelőtestület dönt. A döntést, a tanórán kívüli egyéb foglalkozások indítását az igazgató az éves Munkatervben rögzíti.

II. 9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismertetése

Településünk évszázadok óta németek lakta település volt. A XVIII. századtól egészen a második világháborúig a német lakosság száma meghaladta a magyarokét. Ezért számos emléke van ma is annak, hogy a német kultúra nagy hatással volt a település életére. A háború előtti katolikus iskolában német nyelven is folyt a tanítás. Ma már alig beszélik a helyi német tájszólást, inkább csak a nagyszülő korúak. Igyekszünk megmutatni tanulóinknak, hogy a német származású lakosságnak is van jelentős helyi történelme, nyelve, kultúrája (gyermekjátékok, dalok, táncok, hagyományok).

Fő törekvésünk a német nyelv tanítása során, hogy a nyelvi készségek kialakuljanak, minél magasabb szintre jusson a kommunikatív képesség. A németoktatás iskolánkban egyfelől a német nyelv tanításában, másfelől a kultúrájának közvetítésében nyilvánul meg. Ennek érdekében minden tanév novemberében, a Móri Német Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett Márton-heti rendezvényekhez illeszkedően iskolánkban is megszervezzük a nemzetiségi napokat. Ennek keretein belül felelevenítjük a helyi német nemzetiségi ismereteket, külsős előadókat hívunk diákjainkhoz, színdarabot vagy táncot mutatnak be diákjaink a szülőknek. Az iskolai nemzetiségi napok programjain minden diákunk részt vesz.

II. 10. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei, programjai, tevékenységei

Az iskolai egészségnevelés

Egészségnevelési programunk célja, hogy:

• Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában.
• Fejlessze az életvezetési képességeket.
• Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért.
• Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására.
• Segítse elő az egészség-tudatosság erősödését.
• Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára.
• Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is.

Egészségnevelési tevékenységünket az alábbi területeken fejtjük ki:

• Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával:
  • Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség.
  • Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében.
  • Öltözködés.
  • Higiénia, tisztálkodás.
  • Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése a tanórai és a tanórán kívüli nevelésben.
  • Ésszerű napirend kialakítása.
• Szűrővizsgálatok: gerinc, szemészet, fogászat stb.
• Egészségnevelési programok.

 

Az egészségnevelés színterei:

Minden tanulót egyformán érintő elemek:

• Példát mutató iskolai hatás
• Termek, folyosók, udvar, orvosi szoba kialakítása.
• A pedagógusok, a dolgozók példamutatása.
• Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: otthoni torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, lehetőség szerint kerékpáros vagy gyalogos közlekedés az autó helyett, stb.
• Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés:
• Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológia óra.
• Erdei iskola.

A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek:

• Szakkörök.
• Egészségnevelési akciók.
• Nyári táborok.
• Előadások, kiállítások.
• Rendszeres, egészséges környezetben végzett túrák, családi kirándulások.
• Iskolai Családi napon egészségprogram szervezése.

Mindennapi testedzés megvalósítása:

• Testnevelési órákon, továbbá:
• Szervezett úszásoktatásban való részvétellel.
• Iskolaotthonos, tanulószobás foglalkozásokba beillesztve.
• Tanórákon kívüli, egyéb sportfoglalkozások keretében.
• Sportszakkörök működtetésével.
• Sportversenyek lebonyolításával.

A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, körzeti, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, különféle iskolai versenyekbe.

Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők:

• Belső (iskolai) résztvevők: pedagógusok, (osztályfőnökök).
• Külső partnerek: gyógytestnevelő, iskolaorvos, védőnő, városi Oktatási-, Kulturális- és Sportbizottság, Gyermekjóléti Szolgálat, családsegítő szervezetek, Nevelési Tanácsadó, sportlétesítmények vezetői.

 

Az iskolai környezeti nevelés

Környezeti nevelésünk alapelve a teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. Célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása. Tanítványaink alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak formálása.

Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását:

• Környezetkultúra: iskola, tanterem, iskolaudvar kialakítása.
• Környezetvédelem: papírgyűjtés, hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés.

A környezeti nevelés színterei:

Minden tanulót egyformán érintő elemek

 

• Példát mutató iskolai környezet
• Tantermek, folyosók, udvar kialakítása.
• Anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés.
• A pedagógusok, a dolgozók példamutatása.
• Kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése.
• Szelektív hulladékgyűjtés.
• Iskolai médiumok, faliújság rovatai.
• Kötelező tanórai keretben végzett környezeti nevelés
• Tantárgyakba, osztályfőnöki órákba beépített, valamint az egyéb iskolai foglalkozásokon (napközi, erdei iskola, kirándulás, nyári tábor) megvalósított környezeti nevelés.

A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek

• Szakkörök, táborok.
• Környezetvédelmi akciók.
• Előadások, kiállítások.
• Természetjáró túrák.
• A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése.
• Látogatások múzeumban, állatkertben, szennyvíztisztítóban.

A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élmény- és tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek:

• Játékok (szituációs, memóriafejlesztő).
• Projektek (szennyvíztisztító telep).
• Terepgyakorlati módszerek (térképkészítés, célzott megfigyelések, mérések, ”iskolavirágosítás”).
• Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek, kiállítás rendezése, kutatómunka).
• Művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése).

A környezeti nevelésében résztvevők:

• Belső (iskolai) résztvevők: osztályfőnökök, szaktanárok.
• Külső résztvevők: környezetvédők, erdészek, művészek, intézmények.

II.11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg:

Intézményünk esélyegyenlőségi programja megteremti a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését.

• Iskolánk biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, elfogadóbb, toleránsabb hátteret biztosítva ezzel számukra.
• Iskolánk törekszik arra, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő diákjainkat bevezesse a közösségi életbe, elősegítve integrációjukat.

 

Az esélyegyenlőség biztosítását az alábbi területekre kiterjedően értelmezzük:

• a nevelésbe/oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a jelentkezési kérelmek elbírálása
• a nevelés/oktatás körülményeinek megállapítása, a követelménytámasztás
• a teljesítmény értékelése
• a neveléshez/oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele
• pályaorientációs tanácsadás

Esélyegyenlőségi célkitűzések intézményünkben:

Olyan körülményeket kell kialakítanunk, hogy megvalósuljon

• a megkülönböztetés megszüntetése
• az egyenlő bánásmód
• az emberi méltóság tiszteletben tartása
• a társadalmi szolidaritás

Akcióterv ütemezése

Helyzet-elemzés	Cél	Intézkedés	Felelős	Határidő	Indikátor rövidtávon	Indikátor középtávon	Indikátor hosszútávon
SNI tanulók felmérése.	Pontos képet kapjon az iskola az SNI tanulók számáról.	Szakértői vélemények áttekintése, új vizsgálatok kérése.	Fejlesztési felelős, osztályfőnökök.	Szept. 15. Folyamatos.	Felzárkóztató programok eredményes-ségének vizsgálata.	Adott tanév sikeres befejezése.	Nyomon- követés.
Hátrányos/ halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése.	Pontos képet kapjon az iskola a HH/HHH tanulók létszámáról.	Szakértői vélemények áttekintése. Szülők tájékoztatása.	Igazgató, igazgatóhelyettes osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős.	Szept. 15. Folyamatos.	Felzárkóztató programok eredményes-ségének vizsgálata. Kérdőívek kitöltése.	Adott tanév sikeres befejezése. HHH-s tanulók folyamatos nyomon követése.	Nyomon- követés. Eredmények vizsgálata.
Évfolyam-ismétlők fejlesztése.	Bukások számának csökkentése.	Felzárkóztató programok indítása.	Igazgató, igazgatóhelyettes tanítók, szaktanárok.	Folyamatos.	Egyéni fejlesztő programok kidolgozása.	Adott tanév sikeres befejezése.	Nyomon- követés.
Fejlesztő foglalkozásra szoruló tanulók ellátása.	Tanulásban akadályozot-tak eredmé-nyes fejlesztése.	Részképességek feltárása, fejlesztés.	Fejlesztő- pedagógusok, gyógypedagógus.	Szeptember 30. illetve folyamatos.	Felzárkóz-tatást segítő programok kidolgozása.	Diagnoszti-kus mérések eredményei-nek vizsgálata.	Kompetencia mérés eredményei.
Tovább-tanulás.	Az érettségit adó középiskolák-ba való jelentkezések növelése.	Szülők széleskörű tájékoztatása.	Igazgató, pályaválasztási felelős, osztályfőnök.	Tanév első féléve.	Eddigi beiskolázási eredmények vizsgálata.	Egyre többen jelentkezze-nek érettségit adó közép-iskolákba.	Nyomon- követés.
Hátrányos helyzet megkülönböz-tetésének megakadályo-zása.	Hátrányos megkülönböz-tetés megakadályo-zása.	Tanulócsoportok szervezésénél a hátrányos megkülönböz-tetés nem érvényesülhet.	Igazgató.	Aug. 31. Folyamatos.	Csoportok összetételé-nek vizsgálata.	Csoportok összetételé-nek vizsgálata.	Csoportok összetételé-nek vizsgálata.
Iskolai légkör javítása.	A gyerekek jól érezzék magukat az iskolában, a szülők elégedettek legyenek.	Minőségi munka. Szülők, tanulók széles körű tájékoztatása, változatos programok biztosítása.	Tantestület.	Folyamatos ellenőrzés.	Az ellenőrzés eredményei-nek vizsgálata.	Éves Munka-tervben a tanulói, szülői igények figyelembe vétele.	Nyomon- követés, fejlesztés.

 

A fenti feladatok végrehajtásában kiemelkedő feladata van az igazgatónak, a fejlesztési felelősnek és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. A Nevelési Tanácsadóval való kapcsolattartást a fejlesztési felelős végzi, akinek a személyén keresztül a szakmai együttműködés megvalósul. A gyermekvédelmi felelős kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

II. 12. A tanuló jutalmazásával összefüggő elvek

     Az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeit figyelembe véve:

– tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi

– kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít

– eredményes kulturális tevékenységet folytat

– kimagasló sportteljesítményt ér el

– jól szervezi és irányítja a közösségi életet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez

– vagy egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben lehet részesíteni.

Elismerés szóban és írásban adható. Az írásbeli dicséretet az e-naplóba is be kell jegyezni. A dicséretben és elismerésben részesített tanulók nevét közzé kell tenni az iskolai hirdetményekben is.

Az írásos dicséretek formái:

– tanítói, szaktanári dicséret

– osztályfőnöki dicséret

– igazgatói dicséret

– nevelőtestületi dicséret

Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét, valamint igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni.

     A dicséretes tanulókat, valamint a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, vagy az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulókat könyv- és tárgyjutalomban lehet részesíteni.

A ballagó nyolcadikos diákok közül azokat, akik folyamatosan kitűnő eredménnyel teljesítettek a felső tagozatban, fel kell venni az „Akikre büszkék vagyunk” iskolai dicsőségtáblára. Ez a kitüntetés megilleti a hatodik év végén, hatosztályos gimnáziumba felvételt nyert diákot is, amennyiben hat éven keresztül kitűnő volt. Az elismerés odaítélésénél a készségtárgyak közül a testnevelés és sport tantárgy figyelmen kívül hagyható.

Ballagó nyolcadikos diákjaink közül egy tanuló az osztályfőnöke javaslatára, a nevelőtestület döntése alapján megkapja Mór Város Önkormányzatától a ballagási ünnepség keretében az „Iskola legeredményesebb móri tanulójá”-nak járó oklevelet és ajándékkönyvet.

II. 13. Az iskolaváltás, a tanulók átvételének szabályai

     A leendő elsős tanulók beíratásán kívül tanulói jogviszony átvétel útján jön létre. Az átvételről (a leendő osztályfőnök véleményének meghallgatása után) az iskola igazgatója dönt.

A felvétel alapfeltétele, hogy a szülők és gyermekük elfogadják az intézmény Pedagógiai Programját, és eltökéltek legyenek annak megvalósítására, támogassák az abban leírtakat.  Ismerkedő beszélgetést tartunk, melyen a szülők a gyermekkel együtt vesznek részt.

Átvételi kérelem teljesítése az előző iskolában keletkezett dokumentumok (pl. bizonyítvány, ellenőrző, magyar és matematika órai füzetek, stb.) bemutatásával, és az iskolánk által támasztott feltételek elfogadásával történhet.

Elfogadott kérelem esetén az iskola hivatalos nyomtatványon értesíti az előző iskolát a gyermek iskolaváltoztatásáról.

A második – nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak az igazgató döntése alapján különbözeti-, illetve szintfelmérő vizsgát kell tennie. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti, és az adott tantárgyból felzárkóztató foglalkozáson (korrepetáláson) köteles részt venni.

II. 14. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, témanapok, témahetek, projektoktatás

Projektoktatás

 

Az iskola Munkatervébe minden tanévben projektfoglalkozásokat is beépítünk. Hagyományosan szervezünk hittan, német nemzetiségi, sport programokat. A projektoktatás az iskola egész közösségét megmozgató program.

 

Erdei iskola

 

Erdei iskolai programot úgy szervezünk, hogy annak keretein belül a Helyi Tantervünkben szereplő, mindenki számára kötelezően elsajátítandó tananyagtartalom átadása megvalósulhasson. Célja a tanórán elsajátított ismeretek kiegészítése, élet- és élményszerűvé tétele. Az erdei iskolai programra legfeljebb 5 tanítási nap vehető igénybe. Az azon való részvétel a tanulók számára nem kötelező, a távolmaradó tanulók kötelezően iskolai oktatáson vesznek részt az erdei iskola ideje alatt.

 

Témahét

 

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (4) bekezdése szerinti projektoktatást lehetővé tevő témaheteket az oktatásért felelős miniszter az alábbi témákban hirdeti meg:

 

• „PÉNZ7” Pénzügyi és vállalkozói témahét
• Digitális Témahét
• Fenntarthatósági Témahét

 

Iskolánk az éves Munkatervében meghatározott módon vesz részt a témahetekhez kapcsolódó programokon.

 

Határtalanul! utazások

 

Iskolánk minden tanévben pályázat útján kapcsolódik be az állami költségvetésből finanszírozott „Határtalanul!” programba. A programban a hetedik évfolyamos tanulóink vesznek részt. A program során egy-egy, a határainkon túli magyarok által lakott területekre történő utazást szervezünk számukra. Célunk a határainkon kívüli magyarlakta területek meglátogatása, az ott élő magyarság életének megismertetése tanulóinkkal, a határainkon kívül megtalálható történelmi emlékhelyeink felkeresése. Mindezeken keresztül diákjaink magyarságtudatának, a magyar nemzethez való kötődésüknek erősítése.

II. 15. Az iskolai beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika tantárgyakból az első-negyedik évfolyamokon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

4. Alsó tagozaton a magyar irodalom tantárgyból félévkor és tanév végén az alsós munkaközösség-vezető hangosolvasás-felmérést végez.

5. A következő elméleti jellegű tantárgyak: hittan, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamokon), matematika, környezetismeret, természettudomány, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:

• a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik
• az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

6. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:

• az ének-zene, a vizuális kultúra, a digitális kultúra, a technika és tervezés, a környezetismeret tantárgyból félévente (a készségtárgyakból lehetőség szerint valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva)
• a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül

(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)

7. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola Helyi Tantervében előírt követelményekhez. Emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

• Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.
• A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.
• Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
• KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
• JÓL TELJESÍTETT
• MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
• FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL
• A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

9. Szöveges értékeléskor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült, az osztályban tanító pedagógusok által az alsós munkaközösség-vezetővel közösen megszövegezett értékelő lapok segítségével mutatjuk be szüleiknek/gondviselőiknek.

10. Osztályzattal történő értékeléskor a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

11. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

12. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tanuló munkáját minden tantárgyból havonta legalább 1 érdemjeggyel értékelni kell. A heti 1 órás tantárgyak esetében a tanév során átlagosan kell meglennie a havi 1 érdemjegynek.

13. Egy tanítási napon az egyenletes terhelés miatt csak 2 felmérő íratható.

14. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az e-naplón keresztül.

15. A kiemelt tanügyi dokumentum (e-napló) pontos vezetését az igazgatóhelyettes ellenőrzi.

16. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltására a következő táblázat az irányadó:

 

Teljesítmény	Érdemjegy
0-44 %:	elégtelen (1)
45-59 %:	elégséges (2)
60-79 %:	közepes (3)
80-89 %:	jó (4)
90-100 %:	jeles (5)

  

 

II. 16. Az otthoni, iskolaotthonos, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

• a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása
• az iskolaotthonos nevelés és oktatás az 1-4 évfolyamokon egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. Az iskolaotthonos felkészítés keretei között házi feladat nem adható, mivel a tanuló az egésznapos felkészítés során készül fel a következő tanítási napokra
• tanulószobás tanulóinknak lehetőség szerint el kell készülniük a házi feladattal, az írásbeli feladatok elkészítését kell előnyben részesíteni
• amennyiben a szülő kezdeményezi gyermeke délutános egyéb foglalkozásokon való részvételét, abban az esetben az elmaradt feladatok otthon is pótolandók
• az iskolaotthonban és a tanulószobán a napi felkészülés ideje nem lehet több 2×45 percnél
• a tanulók eltérő képességeit figyelembe véve törekedjünk a differenciált házi feladat adására
• tekintettel vagyunk a tanulók pihenésére, programjaira, ezért tanulóink hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot
• a nagyobb terjedelmű feladatok (pl. verstanulás, fogalmazás, kiselőadás, gyakorlati munkák, stb.) teljesítésére arányosan több időt (munkanapot) biztosítunk
• a versenyre készülő, a tantárgy iránt aktívan érdeklődő tanulókat kérésük alapján szorgalmi feladattal segítjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk
• elsősorban a nyári szünet időtartamára adhatóak fel a kötelező olvasmányok
• a házi feladat elvégzésének hanyagságból történő mulasztását pedagógiai eszközökkel, módszerekkel büntetjük. Ez lehet feleltetés, pótfeladat kijelölése, a házi feladathoz hasonló feladat akár dolgozat formájában

 

 

II. 17. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a köznevelésért felelős miniszter által kiadott Kerettanterv alapján elkészített Helyi Tantervben a továbbhaladás feltételeiként meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanuló érdemjegyei, illetve év közbeni tanulmányi munkája alapján bírálják el. A tanulónak minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz.

3. Ha a tanuló a tanév végén 1 – 3 tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónap 15-31. napja alatt javító vizsgát tehet.

4. Ha a tanuló a tanév végén háromnál több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, évfolyamot ismételni köteles.

5. A tanulónak a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

• egyéni tanulói munkarendben tanult
• az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse
• egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott
• egy adott tantárgy óráinak több mint 30%-áról hiányzott

6. A szülő kérésére az ált. iskolában 1 alkalommal az évfolyam megismétlését engedélyezni lehet a tantárgyi követelmények sikeres teljesítése esetén is.

II. 18. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérése iskolánkban kétféle módon történik:

• az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel
• a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon:

A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését a Nemzeti Köznevelésről szóló tv. 80. § (9) bekezdése alapján. A mérés időpontját az adott tanév előtt kiadott Tanév rendje rendelet szabályozza. A mérést testnevelési órákon végezzük a Hungarofit rendszer alkalmazásával. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt Hungarofit (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak:

 

• Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással.
• Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal.
• Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával.
• Kar-, törzs- és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával.
• Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi és karizmok erő-állóképességének mérése: mellső fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan kifáradásig.
• A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan.
• A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig.

 

A korosztálynak megfelelő követelményeket a folyosói sport faliújságon kifüggesztjük, így azt a tanulók bármikor megtekinthetik. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok értékelést nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban a tanulóknak a mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanár köteles úgy vezetni, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre hozzáférhetőek legyenek. Az internetalapú adatbázisba  történő adatfeltöltés határidőn belüli elvégzése a testnevelő tanár feladatkörébe tartozik.

II. 19. A Pedagógiai Program érvényessége, módosítása, nyilvánossága

A Pedagógiai Program érvényességi ideje:

• Az iskola 2020. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e Pedagógia Program alapján.
• A Pedagógiai Programban található Helyi Tanterv 2020. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata:

• A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja, a tanév végén értékeli a megvalósulását.

A Pedagógiai Program módosítása:

• A Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet:
• az iskola Fenntartója
• az iskola igazgatója
• a nevelőtestület bármely tagja
• A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a Fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala:

• Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
• A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

–   az iskola Fenntartójánál

–   az iskola igazgatójánál

–   az iskola igazgatóhelyettesénél

–   az iskola irattárában

–   az iskola könyvtárában (elektronikus formában)

–   az iskola nevelői szobájában (írott és elektronikus formában)

 

A Pedagógiai Programot a nevelőtestület a 2020. április 30-án tartott értekezletén elfogadta.

 

 

……………………….
Kovács Béla
igazgató